|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 4 találat | lapozás: 1-4 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Pápay Kamilla 2008. augusztus 11.Zilahi Csaba kolozsvári rádiós kezdeményezte, különböző zenekarok gitárosai éltetik tovább az immár nyolcadik alkalommal megrendezett, augusztus 5–12. között zajló Erdélyi Gitártábort. Idén a Maros megyei Erdőcsinádon gyűltek össze a tanulni vágyó kezdő és haladó gitárosok. Zilahi Csaba két év múltán nem tudta vállalni a tábor körüli intéznivalók lebonyolítását, így változott a szervezőbrigád. Idén Szép-Tóth György, a marosvásárhelyi After Midnight zenekar basszusgitárosa volt a gitártábor szervezője. Pápay Kamilla, a Sapientia Egyetem kommunikáció szakos hallgatója segített a szervezésben. Idén hatvannál is többen táboroznak Erdőcsinádon. /Máthé Éva: Cserehúr, pengető. = Krónika (Kolozsvár), aug. 11./2011. május 27.Az erdélyi diákok számára is biztosítana kölcsönt a magyar kormányAz erdélyi és felvidéki fiatalok is részesülhetnek majd az anyaországi társaiknak biztosított diákhitelben, ha felveszik a magyar állampolgárságot, és továbbra is szülõföldjükön folytatják tanulmányaikat - közölte a Magyar Nemzet a magyarországi Diákhitel Központra hivatkozva. Máthé Szabolcs, a számos erdélyi magyar diákszervezetet tömörítõ Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) elnöke a Krónika kérdésére úgy vélte, sokan élni fognak majd a lehetõséggel, fõleg hogy Romániában nem létezik még hasonló rendszer. A budapesti napilap szerint a kölcsönt csak a Romániában és Szlovákiában élõ határon túli magyar diákok vehetik majd igénybe, a Vajdaságban, illetve Kárpátalján élõ társaik egyelõre nem élhetnek a lehetõséggel, ugyanis Ukrajna és Szerbia nem tagja az Európai Gazdasági Térségnek. A diákhitel igénybevételének feltétele ugyanis, hogy a fiatalnak olyan európai gazdasági térségi tagállam felsõoktatási intézményén kell tanulnia, amely Magyarországon elismerhetõ végzettséget ad. A lap szerint a határon túli magyar diákoknak kedvez az a magyar Országgyûlés által nemrég elfogadott törvénymódosítás is, amely szerint az egyetemi hallgató külföldi lakóhelyét is bejelentheti a személyi adat- és lakcímnyilvántartásba, vagyis nem kell magyar lakcímmel rendelkeznie a kölcsön felvételéhez. A lap utal Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes korábbi nyilatkozatára is, miszerint a magyar kormány az egyszerûsített honosítási eljárással a magyarországi diákigazolványhoz való jogosultságot és az öszszes ehhez kapcsolódó kedvezményt is biztosítja a határon túli magyar fiatalok számára, amennyiben ezek továbbra is szülõföldjükön, államilag elismert közoktatási vagy felsõoktatási intézményben folytatják tanulmányaikat. Azok a határon túli magyar diákok, akik ugyan nem rendelkeznek magyar állampolgársággal, de anyaországi közoktatási vagy felsõoktatási intézménnyel állnak jogviszonyban, szintén jogosultak a diákigazolványra. A magyarigazolvánnyal nem rendelkezõ és az anyaország határain túl tanuló társaik nem élhetnek ezzel a lehetõséggel, a diákkedvezmény azonban számukra is biztosított, és ezt a magyarigazolványba jegyzik be. Lakbér, közköltség hitelbõl Az erdélyi magyar diákszervezetek hasznosnak tartják a magyar állam ajánlatát, és úgy vélik, ez sokat segíthet az itteni magyar fiataloknak tanulmányaik elvégzésében, illetve az ezt követõ családalapításban. Máthé Szabolcs, a számos erdélyi magyar diákszervezetet tömörítõ Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) elnöke a Krónika kérdésére úgy vélte, nagyon sokan élni fognak majd a lehetõséggel, fõleg hogy Romániában nem létezik még hasonló rendszer. Mint elmondta, a magyar és román diákszervezetek régóta szorgalmazzák egy hasonló rendszer kiépítését Romániában is, és bár maga az állami hatóság létrejött, még nem mûködõképes, már több mint egy éve zajlik a mûködési szabályzat és a hitelfolyósítási feltételek kidolgozása. Pedig nagy igény lenne a rendszerre, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy a romániai egyetemisták jelentõs része munkát vállal diákévei során, mondta az OMDSZ-elnök. Nagyon sokan dolgoznak az egyetem mellett, idõt és energiát fordítanak arra, hogy fedezni tudják tanulmányaik költségeit, hiszen sok esetben a szülõk nem képesek erre - mutatott rá Máthé Szabolcs, aki szerint a diákhitelbõl elsõsorban a tandíjat, a lakbért, a közköltséget fedezhetnék az igénylõk, illetve a tanulmányaik során nélkülözhetetlen tankönyveket vagy számítógépet vásárolhatnák meg belõle. A diákszövetség vezetõje szerint problémák csak a kölcsön visszafizetése körül adódhatnak, erre ki kell dolgozni a megfelelõ szabályrendszert, hisz nem azonos a gazdasági környezet, amelyben az erdélyi igénylõk felhasználják, illetve törlesztik a hitelt. Olyan ajánlatot kell kidolgozni számukra, amely késõbb nem lesz megterhelõ számukra, hangsúlyozta. Javítaná az itthonmaradási mutatókat A hitelfolyósítás részleteiben látja a magyarországi kölcsön hazai sikerét Talpas Botond, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) elnöke is, aki szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben a kölcsön számos diák számára jelenthetne segítséget. Így az egyetem elvégzése után több pénz jutna a családalapításra, a továbbtanulásra is, és nem az lenne az elsõ lépés, hogy a végzõsök rohannak külföldre dolgozni. Az itthonmaradási mutatókat is javíthatja a hitel - mondta lapunknak Talpas Botond. Rámutatott, a gazdasági válság az egyetemi hallgatók helyzetére is kihatott, tudomása szerint a kolozsvári Babeº-Bolyai Tudományegyetemen több ezer diák készült abbahagyni tanulmányait szociális problémák miatt. Errõl a felsõoktatási intézmény vezetõségével is egyeztettek, melynek hatására engedményeket tettek a tandíjak kifizetése kapcsán. A kincses városban, ahol 10-11 ezer magyar egyetemista tanul, egyre népszerûbb a diákmunka, a dolgozó egyetemisták számáról azonban nincs pontos adat, mivel a diákszervezet vezetõje szerint többségük a szürkegazdaságban vállal munkát. �?n például mesterképzõre járok, és az évfolyamtársaim több mint felének van munkahelye - illusztrálta saját példájával a kolozsvári helyzetet Talpas Botond. Hasonlóan munkát vállalt Pápay Kamilla, a Sapientia EMTE marosvásárhelyi kara Hallgatói �?nkormányzatának (H�?K) elnöke is, aki maga is elismeri, hogy sokakra ráférne a hitelezési lehetõség. Ennek ellenére úgy véli, az erdélyi diákok nem fognak tömegesen élni ezzel, hiszen jobban ódzkodnak a kölcsönöktõl. A magyar kormány 2001 óta biztosít kedvezményes hitelt a felsõoktatási tanulmányaikat végzõk számára a Diákhitel Központon keresztül. A tandíjmentes helyen tanulók félévente maximum 200 ezer forintos (mintegy 3060 lej), a tandíjkötelesek 250 ezer forintos (3800 lej) kölcsönért folyamodhatnak, melyet a hallgatói jogviszony megszûnése után kell törleszteniük. Pap Melinda Krónika (Kolozsvár) 2015. május 8.Esély egy jobb jövőértA Gyulafehérvári Caritas szerdán Erdőszentgyörgyön, a Rhédey-kastélyban mutatta be az Esély egy jobb jövőért elnevezésű projektet, amelyet Balavásáron, Erdőszentgyörgyön, Gyulakután és Makfalván indítanak. A projekt futamideje 14 hónap, az Európai Gazdasági Térség pénzalapjából támogatják, célja a térségbeli nehéz helyzetben élő gyermekek társadalmi kirekesztettségének elkerülése. Romániában a gyermekek felét fenyegeti a szegénység A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a 2014-es adatok szerint Romániában a gyermekek több mint 50%-át veszélyezteti a szegénység és a társadalmi kirekesztettség. Ennek több oka van, például az anyagiak hiánya, a szülők gondatlansága és nemtörődömsége, a gyermekek elhagyása, az árvaság, amely tanulási kudarcot, iskolakerülést illetve -elhagyást eredményez. Ezekből adódóan számos más pszichoszociális probléma jelentkezik, nemkívánatos viselkedés, gyenge készség- és képességfejlődés, amelyek negatív hatással vannak a gyerekek személyiségének fejlődésére, életminőségére, és társadalmi kirekesztéshez vezetnek. Az országos helyzettől, sajnos, a Nagy-Küküllő térsége sem tér el. A Balavásár, Erdőszentgyörgy, Gyulakuta és Makfalva vezetőivel, pedagógusaival és szociális munkásokkal folytatott tárgyalások igazolták a statisztikai adatokat. Éppen ezért a térség nehéz helyzetben lévő, 6-14 év közötti gyermekeinek pszichoszociális nevelését és fejlesztését tűzték ki célul. Ez egyéni és csoportos foglalkozásokból, képzésekből áll, amelyeket műhelymunkák keretében végeznek a gyerekek, a szülők és nevelők, valamint pedagógusok. Ezeket a tevékenységeket a Gyulafehérvári Caritas szakemberei – pszichológusok, szociálpedagógusok, szociális munkások, gyógypedagógusok, szociológusok – az oktatási intézmények vezetőivel folyamatosan egyeztetve ütemezik be és működtetik az igények és a szükség függvényében. A tevékenységek helyszíneit az önkormányzatok, a központok felszerelését a projekt támogatási alapjából biztosítják. Négy szociális központot hoznak létre Fontos pillére a projektnek, hogy megalapozza a társadalmi elfogadást egy régiós szociális stratégia és akcióterv kidolgozása révén, amelybe bevonják a helyi egészségügyi, oktatási és önkormányzati szereplőket, valamint a lakosságot, nem csupán a projekt 14 hónapos időszakára, hanem legkevesebb 5 évre a projekt lezárása után. A terv keretében létrehoznak négy szociális központot a már említett településeken, Balavásáron, Erdőszentgyörgyön, Gyulakután és Makfalván. Szociális szolgáltatásokat biztosítanak, egyéni és családi pszichoszociális támogatást nyújtanak 6-14 év közötti gyermekeknek és hozzátartozóiknak, csoportos szociális tevékenységeket, foglalkoztatási terápiát, prevenciós programokat, felzárkóztató tevékenységeket végeznek. A szülőknek tematikus műhelymunkákat biztosítanak, módszertani képzéseket tartanak a helyi oktatók számára, továbbá kampányt folytatnak gyermekjóléti témában. Ezt követően szociológiai felmérést készítenek, amelyet egy hosszú távú stratégia és akcióterv kidolgozása követ. A projekt 125 6 és 14 év közötti gyermeket érint. Értéke 130.659 euró, amelyből 117.370 euró vissza nem térítendő támogatás. A tájékoztatón Ludescher László, a Gyulafehérvári Caritas ágazati igazgatója és Vécsei Szilárd, a területi tevékenységek koordinátora ismertette a projektet. Jelen volt Csibi Attila Zoltán, Erdőszentgyörgy polgármestere, Sagyebó István, Balavásár polgármestere, Kovács Zoltán, a gyulakutai iskola igazgatója, valamint Makfalva szociális referense – tájékoztatott Pápay Kamilla projektfelelős. Mezey Sarolta Népújság (Marosvásárhely) 2015. június 15.Szociális központok a Kis-Küküllő menténNégy, a Kis-Küküllő mentére a Gyulafehérvári Caritas által tervezett szociális központ közül a hét elején nyitották meg az elsőt, Erdőszentgyörgyön – Balavásár, Gyulakuta és Makfalva következik, még ebben a hónapban. Azt a tényt felismerve, hogy Romániában még mindig igen sok kisgyereket fenyeget a szegénység, s az ebből fakadó kirekesztettség, a Caritas igyekszik valósággal megmenteni ezeket a gyerekeket. A központok nemcsak a gyerekeket, de családjaikat is támogatják, ugyanis a szegénység az egész családot sújtja. Az erdőszentgyörgyi megnyitón a Gyulafehérvári Caritas ágazati igazgatója, Ludescher László elmondta, az elemi és felső tagozatos oktatás korcsoportjában lévő, azaz 6 és 14 év közötti gyerekeket akarnak felkarolni. A négy településen mintegy 125 haszonélvezője lesz a programnak. Erdőszentgyörgyön mintegy 75 gyerek maradt ki az iskolából, ezért is alakult meg az első központ itt, no meg azért is, mert a négy községet felölelő programnak a helyi Szent György Iskolaközpontban lesz a központi székhelye, ahol lelki támogatás nyújtó szakemberek, pszichológusok, gyógypedagógusok, de a konkrét munkával megbízott szociális munkások is dolgoznak majd azon, hogy az érintett családokat tanácsokkal lássák el, s konkrét segítséget is nyújtsanak nekik. Elsődleges céljuk, hogy segítsenek az alapellátásban való hozzáférésben, és szociális szolgáltatásokban részesítsék a nehéz helyzetben lévő gyerekeket. Szerencsés helyzet, hogy a balavásári, gyulakutai, erdőszentgyörgyi és makfalvi önkormányzat és a pedagógusok felkarolták a kezdeményezést. Pápay Kamilla, a Caritas szóvivője elmondta, az Európai Gazdasági Térség által biztosított pénzből sikerül ezeket a létesítményeket elkészíteni, az Esély egy jobb jövőért elnevezésű projekt keretében, amelynek futamideje 14 hónap. A tevékenységek helyszíneit a helyi önkormányzatok biztosítják, a központ felszerelésére a projekt támogatási alapja ad lehetőséget. A helyi önkormányzatok a projekt lejárta, jövő év áprilisa után hozzájárulnak ezeknek a központoknak a fenntartásához. Bakó Zoltán Krónika (Kolozsvár) lapozás: 1-4
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
